Csak gyors válasz: Csatlakozva homerhoz, a kékhátú lemezei rugalmasak. Például az ujjad hegyét vagy akár a körmödet, persze érzéssel, körbehúzod a lemezekre merőlegesen, nemhogy eltörnének, hanem látható sérülés nélkül helyükre állnak vissza. Ez pont egy jó elkülönítő bélyeg, mert a kalapszíne az igazán változatos tud lenni. Jellemzően inkább fehérek a lemezek, nem krémszínűek, a tönk pedig soha nem ennyire lila, sőt, amiket én találok, inkább csontfehér és egyszínű.
Namost, hogy milyen galambok ezek, ígérem nézegetem még! Engem is érdekelek, mert szeretem frissen fogyasztva őket, de nekem is kihívás néha. Sokszor az évtizedes helyismeret is segít meghatározni, hogy pont hol is találom, melyik négyzetméteren, de tényleg.