Littlewood:Régimódi történet

 

Eső esett, rengeteg.

Kidugták a fejüket.

Pereszke és Rizike

egymás mellett kukucskálnak,

örülnek a nagyvilágnak,

ernyőt nyitnak izibe.

 

Körbenéznek, forognak,

jobbra-balra hajolnak.

Levél, égbolt, ág, gyökér,

minden vízben zöldlik, kéklik,

csodálják, és ahogy nézik,

a kalapjuk összeér.

 

Ó, elnézést, bocsánat!

Ne bántsa a ruhámat,

tolakodó garázda!

Nincsen másom, csak e kalap,

és ha az is széjjelszakad,

a fejem is megfázna.

 

Nem láttam, hogy idenőtt,

csuda vigye az esőt.

Igen-igen röstellem,

csak egy aprót lépjen felém,

s az orkánt is felfogom én,

el ne ázzon, szép hölgyem.

 

És ha már így alakult,

hogy spóránk pont idehullt,

a nevem elhadarom:

Pereszke. És szintén gomba.

Most, ha oda nem nőtt volna,

lekapnám a kalapom.

 

Örvendek, és remélem,

erénye a szemérem.

Teljes nevem Rizike.

De mert ilyen udvarias,

mi több, fess és lovagias,

Önnek, uram, Gizike.

Copyright © 2012 NetGombász Egyesület.
Webmester: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.